Tévedésből azt gondoltam, hogy a puerto kaput jelent, de utána nézve találtam rá, hogy a kapu puerta. A puerto hegyszorost, kikötőt jelent.

Így bár nem az eredeti elgondolásom érvényesül, mégis porta szavunk a puerta-val rokon, a közös latin gyök jogán.

Puerto Rico gazdag kikötő jelenthet, ami újabb felfedezéssel szolgál: a rico és az angol rich egyazon 'gazdag' jelentése.

http://www.theprojecttwins.com/index.php?option=com_content&view=article&id=26&Itemid=15

Honnan eredhet a kifejezés?

Miért lóg, aki ellógja az órát?

Miért lóg, aki nem dolgozik, amikor kellene?

(Aki az orrát lógatja, az a földet nézi tanácstalanúl, szomorúan lehorgasztja a fejét, vagyis lógatja lefele az orrát - lehet ehhez bármi köze?)

A bikinis bejegyzéshez érkezett Attilától egy kiváló hozzászólás, amiben helyreteszi egy tévedésemet. Rendkívül alapos írás, mindenképp külön posztot érdemel, íme (és bizakodva várom a folytatást bármilyen témában!):

A dialógus a kakukktojás! A "di" ugyanis ezen szóban nem önálló előtag, hanem csupán a "dia" (gr.: "át", "keresztül") szó része. A "dialógus" a "dia" (gr.: "át", "keresztül") és a "logosz" (gr.: "ismeret", "tudás", "szó", "értelem") görög szavak összetételéből keletkezett, és szó szerinti jelentése: "ismeret átadás", vagy "szavakon keresztül", illetve "szóval át(ad)"

A "dia" közismert előfordulása még a "diafilm" görög eredetű szóösszetétel, ahol a "film" (gr.: "hártya") keresztül (gr.: "dia") világításával vetítünk képet; valamint a "diameter" (gr.: "átmérő").

Az is megérne egy-egy külön érdekes bejegyzést, hogy mi köze az "egyházi szolga", az "ördög", a "cukorbetegség", a "rekeszizom" és a "nyelvjárás" szavaink közismert szinonímáinak a görög "dia" szóhoz (segítek: "diakónus", "diabólus", "diabétesz", "diafragma" és "dialektus").

Az persze már egy görög nyelvi etimológiai kérdés, hogy a "dia" (gr.: "át", "keresztül") szónak mi a kapcsolata a "di" (gr.: "kettő(s)", "dupla", "ismétlődő", "iker") szóval, hiszen könnyen lehet, hogy a "keresztül" ("dia") jelentés valóban az 'egyik oldalról a másikra', vagy 'két oldal közötti' illetve 'kettő közti' jelentésben található "kettő" ("di") fejleménye.

A nyakunk elülső részén található, nyeléskor elmozduló pajzsporc elnevezése. Mivel férfiaknál lényegesen markánsabb, így születhetett a legenda: amikor Éva megkínálta Ádámot a mindentudás fájának almájával, akkor akadt a torkán a tiltott gyümölcs, ennek nyomát viselik gigájukon a férfiak.

Az angol elnevezés ugyanebből, az így már nemzetközinek nevezhető legendából született. Ott úgymondják: adam's apple, azaz ádám almája (amit címéül választott egy kiváló film is).

A gyárban, ha új alkatrészt rendeltek egy géphez, az vastagon bezsírozva érkezett, megóvva azt a portól. Így biztos nem került szennyeződés a gépbe, amikor beszerelték az helyére (lásd "porszem kerül a gépezetbe"). Így történt, hogy a zsír(ozott) új kifejezés lassan a nagyon új értelemmel párosult, egy idő után attól függetlenül, hogy fém alkatrészről volt-e szó. A zsír pedig a szlengben a nagyon értelmet vette fel, majd lassan az általában vett jó értelmét, hisz, ami nagyon új, az végső soron nagyon jó (minőségű) is. Így ma már a szlengben a zsír magában is jelentheti azt: jó.

"Olyat kapsz, hogy arró kódulsz!" - szólt a fenyegetés nagyapáink korából. A lényege abban állt: ahogy a koldus az utcasarkon elénk tárja nyomorát, hogy szánalmat ébresszen bennünk és így némi apróban bízik, úgy mi is könnyen olyan sérülést gyűjthetünk be, hogy azzal aztán nyugodtan kiülhetünk a sarokra kéregetni.

Az "attól koldulsz" forma úgy fordítható: amiatt; az "arról koldulsz" szerkezet inkább úgy: arról beszélsz, arról panaszkodsz majd a járókelőknek.

A nosztosz (νὸστος) görögül azt jelenti hazatérés - így hívták a trójai háborúból hazatérés viszontagságait megéneklő dalokat is. Az algosz (ἄλγος) pedig fájdalmat jelent, így a két szó összetétele mentén felsejlő értelmet honvágy szavunk foglalja össze leginkább.

A szó mesterséges alkotás eredménye: egy svájci orvostanhalgató, bizonyos Johannes Hofer leleménye, aki klinikai értelemben alkalmazta a hazájuktól hosszú időre messzire vetődött katonák életerejét megcsapoló lelki bajok megnevezésére.

Szegény katonák fájdalmát és félelmét fokozta, hogy nem tudták: látják-e valaha újra az anyaföldet. Valószínűleg a jelenség ezen árnyalata lopta át a nosztalgia szót a köznyelvbe inkább abban az értelemben: valami elmúlt, vissza nem térő dolog után sóvárogni.

Eldorádó házait aranylemezek borítják, a padó ékkövekkel van kirakva, aranypor borítja az utcákat - tartotta a legenda. Spanyolul az arany neve: oro. A francia úgy mondja: l'or. Ez a szócska bukkan fen a képzeletbeli város nevében is: El Dorado, ami annyit jelent: a bearanyozott. És ez a szócska bújuk meg a fagylaltmárka nevében is: Carte D'Or.

A latin textus szó egyszerre jelent szövetet, innen ered textil szavunk, és szöveget, amely latin ős előfordulását pedig az angol text szóban érhetjük tetten.

Ha még hozzávesszük a textus olyan további jelentéseit, mint összefűz, összerak, szövöget, akkor máris világossá válik két magyar szavunk: a szövet és szöveg közötti összefüggés.

Gondoljunk a Connections egy szövegében felbukkanó kifejezésre: "Szavakat szóláncokká szőni", vagy arra, hogy ha tagmondatokat összetett mondattá építünk, azt mondatfűzésnek nevezik.

Ahogy a szövet szálai sorban követik egymást, és keresztben a másik sor szál pedig rögzíti azokat, úgy sorjáznak a betűk, szavak és mondatok egymás után a papíron, és a nyelvtani egyeztetések, és tartalmi keresztutalások avatják szöveggé.

Vagyis szövet szavunk a sző igéből született, a főz-főzet analógiájára- míg szöveg szavunk a fent leírt gondolati háttérből született nyelvújítási lelemény.

A textúra annyit tesz szövet vagy szerkezet, de napjainkra gazdagodott jelentése a számítógépes grafika világában: három dimenziós hatású objektumok felületét vonják be vele - mintha csak szövetet húznának rá -, így lesz például a virtuális világban egy hengerből mohával borított, sűrűn erezett kérgű fenyő.